Az Únos (Emberrablás) c. film a híres-hírhedt mečiari időszak egyik sötét eseménye. Első szlovák politikai thriller a láthatáron.
Egy ifjú tehetséges szlovák rendezőnő, Mariana Čengel Solčanská, egy nap úgy határozott, filmet készít a kilencvenes évek Szlovákiának egyik legsötétebb titkáról: ki és miért rabolta el és hurcolta külföldre az államfő, Michal Kováč fiát.
A „Legenda o lietajúcom Cypriánovi“ (A repülő Cypríán legendája) és a „Láska na vlásku“ (Hajszálon lógó szerelem) című filmek után még sötétebb tónusú és hangulatú történetet szeretne elmesélni. A százperces alkotásban a főbb szerepeket ismert és népszerű szlovák színészek alakítják.
A Vladimír Mečiar által ihletett szerep megformálására Maroš Kramár vállalkozott, a titkosszolgálat vezetőjét Milan Ondrík játsza, és az elnök fiát Juraj Hrčka kelti életre, valamint Efendit, a Miroslav Sýkora által inspirált karaktert Dano Heriban idézi meg.
A rendezőnő elmondása szerint, bár a film a kilencvenes években játszódik, amely kor emlékei még élénken élnek az emberekben, nem szerethető retro-filmet akar, hanem tervei szerint egy sötét hangulatot közvetítő filmnyelvet használva a rendszerváltás óta eltelt évek első szlovák politikai thrillerére számíthatnak a nézők.
Saját bevallása szerint a forgatókönyvet éjszakánként, dolgozószobájának magányában erős érzelmi hányattatások közepette vetette papírra. Úgy mondja, egy láthatatlan kéz diktálta neki a szöveget. Kortárs és hihető lesz, ígéri Mariana Čengel Solčanská.
A történet:
Az új év első napján egy Marta nevű újságírónő szülei házának kertjében egy műanyag zacskóban megtalálja a bátyja levágott fejét. Abban a pillanatban még nem sejti, hogy a szörnyű lelet egy hihetetlen történetbe vonja be őt, ahol a hatalomtól megrészegült állami vezetők még a legocsmányabb bűntettektől sem riadnak vissza, hogy megtartsák tisztségeiket és megerősítsék mások élete és vagyona feletti korlátlan hatalmukat.
Már csak néhány perc maradt hátra az év utolsó napjából. Mindenki ünnepel. Még Efendi, az alvilág királya, ahogy a fiatal köztársaság Elnöke is. Csak a Kormányfőnek nincs oka ünnepelni. Az Elnök ugyanis, akit hozzásegített a pozíciójához, nem hajlandó miniszternek kinevezni egy általa ajánlott ügyes Srácot.
Így aztán már kényelmetlen lesz a létezése és semmi sem korlátozza az őt elmozdítani kívánó események mibenlétét. Legalábbis úgy tűnik. Néhány hónappal később az elnök fiát fényes nappal egy szervezett csoport megveri és megkínozza, majd pedig külföldre hurcolja. A Titkosszolgálat ifjú titánját nem hagyja nyugodni a félelme és lelkiismerete és megvallja a nyomozónak, hogy felettesei parancsát követve vett részt az emberrablában.
A gyanú árnyéka azonnal a Titkosszolgálat főnökére vetül, aki, hogy hogy nem, éppen a Kormányfő Sráca. A fiatalember, mivel félti az életét, legjobb barátja segítségével külföldre menekül és aztán mintha a föld nyelte volna el. Néhány hónappal később barátja kocsija felrobban és a huszonötéves fiú, aki az egyedüli kapcsolattartója, elevenen elégett.
Marta megpróbál önmagának, az elhunytnak illetve meggyilkolt bátyjának valamint mindannyiunk számára igazságot szolgáltatni.
A film bemutatóját novemberre tervezik.
A bűnügyet a mai napig nem sikerült feltárni, így csak közvetett infomációk vannak. Annyi azonban bizonyos, hogy 1995. augusztus 31-én, az akkori szlovák államfő, Michal Kováč fiát ismeretlenek elrabolják és Ausztriába hurcolják. A gépkocsival utazó ifjabb Kováčot Pozsonyban két gépjárműben ülő nyolc fegyveres férfi feltartóztatta, a homlokához szegezett pisztollyal kényszerítették, hogy üljön át az ő kocsijukba. Elektrosokkal próbálták ártalmatlanítani, illetve leitatták, majd pedig az osztrák Hainburgba vitték és saját autójának csomagtartójába rakták. Így leltek rá az osztrák rendőrök, összeverten és magatehetetlenül.
Külön érdekessége az esetnek, hogy a srácot a német Interpol is nagy erőkkel kereste, a Technopol pedig azzal gyanúsította, hogy mintegy kétmillió dollárt sikkasztott. Ausztria nem adta ki őt Németországnak, így 1996 februárjában jutott vissza Szlovákiába. Édesapja, a szlovák elnök közkegyelemben részesítette a Technopol-ügyben és ezt követően emberrablás miatt indult nyomozás. Az eset érdekesen gyanús fejleménye volt, hogy az akkori titkosszolálathoz tartozó Fegyveres Oszkár, későbbi leendő koronatanú, úgy vélte, intézményének köze lehetett az emberrablási akcióhoz.
Egy csapásra megindult a hajtóvadászat, az akkori titkosszolgálati igazgató, Ivan Lexa ellen, akit azzal gyanúsítottak, hogy köze volt Róbert Remiáš rendőrnyomozó meggyilkolásához. Remiáš 1996. április 29-én lelte halálát, miután Pozsony Károlyfalu részében felrobbantották az autóját, amiben ült. Az akkor huszonhat éves rendőrnyomozó meggyilkolásának felelőseit a mai napig nem sikerült rács mögé juttatni. A gyilkossággal Jozef Roháčot és Imrich Oláhot gyanúsítják.
Az akkori kormányfő, Vladimír Mečiar önelrablásnak minősítette az esetet és későbbi amnesztiájával, amikor átvette az államfő jogkoreit, megakadályozta, hogy az ügy részleteire fény derüljön, a nyomozás is leállt.
Borka Roland
Forrás: aktuality.sk, wikipedia
Fotók: Mariana Čengel Solčanská
