Végre egy intelligensen vicces vígjáték Hollywoodból. Sok mókás pillanatot képes hozni az A Kezdő című dramedy.
Jutalomjáték ez egy olyan sztárnak, mint de Niro és ezt a filmet megtekintve nyomban eltűnik bennünk az előző évek rossz filmes választásai és végre ismételten oda került a filmművészeti hagyatékban, ahová színészi kvalitásai beemelik.
De miről is van most szó? Nem kevesebbről, mint a Nancy Meyers által írt és rendezett, csak részben hollywoodi klisékre épített vígjátékáról. Mert azt be kell vallani, ha valaki, akkor Meyers még éjfélkor felébresztve, álmos kómából is képes kiagyalni egy ilyen történetet. Gyártott is már néhányat közülük. Adott volt tehát a briliáns forgatókönyv. Nem beszélve arról, hogy a szereposztás is igazán jól sikerült. Átjött, hogy érzik egymást a színészek. Vagy közkeleti elnevezéssel élve: működik köztük a kémia. :)
Az alaphelyzetet tekintve egy nyugdíjas öregúr éli mindennapjait, mindegyiket pontos időbeosztásban. Felkel, elkészül, felöltözik és elvégzi a napi teendőit. Csakhogy ez nem tölti ki a napja nagy részét, hogy elmegy a parkba jógázni és a közeli kávézóba híreket olvasni... Merthát halálra unja magát. Már az sem segített rajta, hogy megtanult kínaiul és minden lehetséges úti célt meglátogatott. Számára nincs már semmi újdonság, vagy egy kis pezsgés. Így hát felkelti érdeklődését egy állásajánlat, amit egy online ruhaértékesítő start-up vállalkozás hirdetett meg. Szépen el is készített egy aranyos bemutatkozó videót, amivel mindenkit levett a lábáról és beléphetett, hetven évesként a gyakornokok sorába.
Anne Hathaway egy szerethető munkamániás főnököt alakít, akihez beosztják az újdonsült senior mindenest. Merthát már miért is ne. Kettejük kapcsolata eleinte elég érdekesen alakult, de a végére teljes az egyetértés és a harmónia.
Hathaway épp a mai korban igencsak elterjedt anyatípust testesíti meg, aki karrierje érdekében lemond a családi élet egy részéről, de szerencsére, párja, Anders Holm, simán átveszi tőle az anyaság egyes feladatait. És szokásos nehézségeit.
És ha az elején említettem az intelligens humort, akkor az valóban finoman van adagolva. Hiszen helyzetkomikumok sokaságát hozza A kezdő. Mert az már csak vicces, hogy Robert de Niro hetvenévesen régi szokásainak híve: kockás füzet, tűzőgép, számológép, határidőnapló és töltőtoll... ami ma már alig mond valamit a fiataloknak. De ugyanígy megvan a másik oldal is: a technika-őrültek és a közösségi oldalak bűvöletében élők fricskázása. Ezen szimpatikus egyveleg adja a film sava-borsát. Minden korosztály magára ismerhet, mindenki szimpatizálhat mindenkivel. Mert bizony a generációk ilyetén való találkozása nem elcsépelt elemekből áll, nem is kritizál élesen, hanem mindezt olyan rokonszenvvel teszi, hogy bizony mindenki tanulhat mindenkitől.
De Niro mindenki nagypapája. Időnként mindannyiunknak kell egy vászonzsebkendő, hogy felitassák könnyeinket. Gondoskodás nem technika kérdése. Hanem emberségé. Ebből pedig elég sokat kapunk. Szerencsére!
Ez hát A Kezdő című dramedy igazi erőssége. Hogy a mai Coelho-Oravecz Nóra idézetek bűvkörében élőknek nem az arcába tolja, csak finoman adagolja a mókás korkülönbségeket. De annyi bizonyos, ez a film igenis hozzátesz valamit a ma egyre inkább terjedő korizmusnak. Mert semmi más nem számít, se a kor, se a nem, se a társadalmi beállítottság. Csak és kizárólag egymás tisztelet és az új iránti nyitottság. Akár a legújabb tech-kütyu, akár egy oldschool bőrtáska.
Tanuljunk hát egymástól. Úgyhogy irány a mozi, tényleg megéri beülni rá, és vigyetek magatokkal még egy embert. És ha nem nyúltok azonnal az okostelefon után, akkor talán adott valamit nektek is a film.
Borka Roland
